Célcsoport: az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek,a köznevelésben résztvevő gyermekek, tanulók: alap- és középfokú oktatásban részt vevők, különösen a szociokulturális hátrányokkal érintettek, életkorukhoz képest alulteljesítők. A kulturális intézmények fontos szerepet játszanak abban, hogy a nevelési-oktatási intézmények tanulói számára nem formális és informális, tanórán kívüli tanulási alkalmakat biztosítsanak. A konstrukció célja: A konstrukció célja, hogy támogassa a nevelési-oktatási intézmények tanulóinak és az óvodás gyermekek óvodai foglalkozáson kívüli kompetenciafejlesztését, ismeret- és tudásgyarapítását, az olyan nem formális és informális tanulási alkalmakkal, melyeket kulturális intézmények valósítanak meg számukra. A kulturális intézmények által megvalósított, a formális oktatást támogató és kiegészítő kulturális nevelés jelentős szerepet játszik a gyermekek személyiségfejlődésében és képességeik kibontakoztatásában, innovatív gondol- kodásmódjuk kialakításában: felszínre hozzák a gyermekekben rejlő kreativitást, növelik önbizalmukat, kapcsolatteremtő, önkifejező, problémamegoldó és konfliktuskezelő képességüket, aktivitásukat és erősítik motiváltságukat. Emellett a konstrukció hozzá kíván járulni a területi egyenlőtlenségek és a szociokulturális hátrányok csökkentéséhez, valamint további átfogó cél a kulturális intézmények által nyújtott kínálat bővítése, az alapellátás fejlesztése a nevelési-oktatási intézmények igényei szerint. A konstrukcióval elérni kívánt részcélok: a nevelési-oktatási és a kulturális intézmények, szervezetek közötti partnerség (együttműködés) erősítése a nevelési-oktatási intézmények igényeinek megfelelően, a köznevelésben résztvevő tanulók és az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek, tudásának és készségeinek fejlesztése nem formális és informális tanulási eszközökkel.

A Magyarországon működő közel 4.000 könyvtár, a minden településen elérhető művelődési házak (közművelődési intézmények) és közművelődési közösségi színterek, valamint közel 850 muzeális intézmény meghatározó jelentőségű a kulturális alapellátás biztosításában, de ezen intézményi kör alkalmas az Emberi Erőforrások Minisztériuma kompetenciakörébe tartozó egyéb humán szolgáltatások kiegészítésére, céljainak támogatására is. Magyarországon jelentős az alapkészségek terén gyengén teljesítők aránya, és a tanulók társadalmi-gazdasági háttere jelentősen befolyásolja a teljesítményüket. A tanulók átlagos teljesítménye az alapkészségek terén az OECD 2012. évi nemzetközi tanulói teljesítménymérése (PISA-felmérés) alapján az uniós átlag alatt volt, és nőtt a gyengén teljesítők aránya 2009 és 2012 között. A végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya 11,8 %, mely csökkentendő. A kulturális intézmények küldetésük, így a TIT is társadalmi szerepvállalásuk okán, sokoldalú szolgáltatásaik és komplex tevékenységrendszerük révén hatékony eszközei a különböző társadalmi háttérrel rendelkező gyermekek és fiatalok integrációja megvalósításának.