Ismeretterjesztés a köznevelés fejlesztéséért
© Bács-Kiskun Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Kecskemét, 2018
Célcsoport: az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek,a köz- nevelésben résztvevő gyermekek, tanulók: alap- és középfokú oktatásban részt vevők, különösen a szociokulturális hátrá- nyokkal érintettek, életkorukhoz képest alulteljesítők. A kulturális intézmények fontos szerepet játszanak abban, hogy a nevelési-ok- tatási intézmények tanulói számára nem formális és informális, tanórán kívüli tanulási alkalmakat biztosítsanak. A konstrukció célja: A konstrukció célja, hogy támogassa a nevelési-oktatási intézmények tanulóinak és az óvodás gyermekek óvodai foglalkozáson kívüli kompetenciafejlesztését, ismeret- és tudásgyarapítását, az olyan nem formális és informális tanulási alkalmakkal, melyeket kulturális intézmények valósítanak meg számukra. A kulturális intézmények által megvalósított, a formális oktatást támogató és kiegészítő kulturális nevelés jelentős szerepet játszik a gyermekek személyiségfejlődésében és képességeik kibontakoztatásában, innovatív gon- dolkodásmódjuk kialakításában: felszínre hozzák a gyermekekben rejlő kreativitást, növelik önbizalmukat, kapcsolatteremtő, önkifejező, problémameg- oldó és konfliktuskezelő képességüket, aktivitásukat és erősítik motiváltságu- kat. Emellett a konstrukció hozzá kíván járulni a területi egyenlőtlenségek és a szociokulturális hátrányok csökkentéséhez, valamint további átfogó cél a kultu- rális intézmények által nyújtott kínálat bővítése, az alapellátás fejlesztése a ne- velési-oktatási intézmények igényei szerint. A konstrukcióval elérni kívánt rész- célok: a nevelési-oktatási és a kulturális intézmények, szervezetek közötti partnerség (együttműködés) erősítése a nevelési-oktatási intézmények igényei- nek megfelelően, a köznevelésben résztvevő tanulók és az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek, tudásának és készségeinek fejlesztése nem formális és informális tanulási eszközökkel.  
A Magyarországon működő közel 4.000 könyvtár, a minden településen elérhető művelődési házak (közművelődési intézmények) és közmű- velődési közösségi színterek, valamint közel 850 muzeális intézmény meghatározó jelentőségű a kulturális alapellátás biztosításában, de e- zen intézményi kör alkalmas az Emberi Erőforrások Minisztériuma kompetenciakörébe tartozó egyéb humán szolgáltatások kiegészítésére, céljainak támogatására is. Magyarországon jelentős az alapkészségek terén gyengén teljesítők aránya, és a tanulók társadalmi-gazdasági háttere jelentősen befolyásolja a teljesítményüket. A tanulók átlagos teljesítménye az alapkészségek terén az OECD 2012. évi nemzetközi ta- nulói teljesítménymérése (PISA-felmérés) alapján az uniós átlag alatt volt, és nőtt a gyengén teljesítők aránya 2009 és 2012 között. A végzett- ség nélküli iskolaelhagyók aránya 11,8 %, mely csökkentendő. A kulturális intézmények küldetésük, így a TIT is társadalmi szerepvállalásuk o- kán, sokoldalú szolgáltatásaik és komplex tevékenységrendszerük révén hatékony eszközei a különböző társadalmi háttérrel rendelkező gyer- mekek és fiatalok integrációja megvalósításának.
Köszöntjük!